Tenyésztés vs. Szaporítás

Papillon - Cavalier párhuzam

Kedves Papillon Gazdik!

Senkit nem szeretnék riogatni vagy sokkolni, csakis tanulságképpen írom ezeket a sorokat. Itt tart most a cavalier king charles spániel, mint fajta Magyarországon:

Kb. 10 évvel ezelőtt csakis hivatalos tenyésztőktől, törzskönyvvel, egészségügyi szűrésekkel lehetett cavalierhez jutni itthon. Aztán jött a Szex és New York sorozat, benne egy cuki cavalierrel, és egyre keresettebb lett a fajta, megjelentek azok az igénytelen gazdijelöltek a piacon, akiknek nem kellett a törzskönyv, a szűrések, kiállítások eredményei, csupán a cuki kölyök - minél olcsóbban. Nem ment a sertésbiznisz, ott álltak az ólak üresen, és disznók helyett cavalierek kerültek oda, több más kistestű kutyafajta mellett.

A papillon is egyre ismertebb és keresettebb kis hazánkban, valahol ott tarthat, ahol a cavalier 10 éve. A mi feladatunk és felelősségünk is, hogy ne jusson oda a fajta évek alatt, hogy menteni kelljen. Akik papillont szeretnének, és tőlünk, gazdiktól érdeklődnek, ajánljunk jó kenneleket, és óva intsük a leendő gazdikat attól, hogy 50-60 ezerért hirdetési oldalról vegyenek kölyköt. Mondjuk el őszintén, hogy ugyan gyönyörű és cuki kicsi kutya a papillon, de vedlik, hangos, és nem szobadísz, komoly igényei vannak, és az agyát is dolgoztatni kell, hogy boldog legyen. Nagy a mozgásigénye, és óvni kell a nagytestű kutyáktól. Fésülni kell, fogkövet szedetni, és egy sor más dologra odafigyelni. A papillon nem divatkutya, státusz szimbólum, nem menő kellék egy márkás outfithez! Ha kell, merjétek lebeszélni a nem komoly érdeklődőket a fajtáról. Azért, hogy 10 év múlva is csupa szépséges, egészséges, boldog papillon találkozhasson a Hajógyári szigeten, vagy bárhol máshol az országban.

Ne értsétek félre, nem vagyok habzó szájú állatvédő, csupán egy nyitott szemmel járó, szomorú kutyás, akinek a szíve két fajtáért dobog.